Episode 2

Mondjuk azt jó lenne tudni, hogy kinek az ötlete volt, hogy aug. 30. után egyből október közepe jöjjön. Legszívesebben kicsuknám az erkélyre éjszakára, hátha átgondolja a dolgot.
Nem kétséges, jövő héten be fog fagyni a popóm. Hehh, és még azon aggódtunk, hogy ne essen az eső... Ugyan már. A 15 fokban már csak hab a tortán az eső. Ezzel együtt újra át kell gondolni a ruhám, de hiába töröm a fejem, nem jut eszembe semmi melegítő ötlet, amit aznap felkaphatnék. Menyecskeruhát pedig keresnem kell valami hosszút, mert a két minim max. összevarrva segíthet a helyzeten.

Be kell látnom, hogy 2010-ben a black&white esküvőnk nem kifejezetten ritka. Székszoknyás múlt héten is egy fekete-fehéret csinált, annyira trendi lett, hogy nem csak fekete masnit, de fekete szoknyát is be kellett szerezniük. Bár, még mindig inkább a trendi B&W, mint egy unalomig ismert barack/mályva/halványlila.

Ezer dolog van még és igazából semmi. Zene, fotó, ceremóniamester egyeztetve, lebeszélve.

Jahh, a fotózás helyszíne:
www.sugarshop.hu és www.marmara.hu

:)

Mára ennyi. Augusztusra ennyi. Gondolkodom rajta, hogy kötelezővé teszem az esti blogolást és érzelmeket közvetíteni, de nehéz. Az érzések inkább arra valók, hogy eldugja őket az ember.

Jó éjt.

Episode 1

Sokszor gondolkodtam már azon, mennyire legyen privát a blog és mennyire írhatom ikle a mindennapjaim, a gondolataim, érzéseim ide a nagyvilágba. Nem tudtam dönteni.

Viszont időm alig volt, köszönhetően egy villámgyorsan megrendezett költözésnek. Jól jártunk, legalábbis két hét itt-lakás után még mindig eléggé teszik a lakás - leszámítva a felettünk lakó és éjjel-nappal hangosan sikítozva szexelő nőt. Vagy megunja, vagy jön a hideg. Ez utóbbi legalább biztos és csukott ablakok mellett nem hallatszik.

Az esküvő nagyjából sehogyse. Mindenki azt kérdezgeti, izgulok-e és mennyire van agyonszervezve minden, én meg nézek bután. Nem izgulok és nem szervezek. Egy-két emberrel kell még egyeztetni, de amúgy minden kész van. Ja, a ruhám is :D Volt fotózás az újságba, képet sajnos még nem tehetek a kedves (L) olvasóm miatt, de irtó jó lett. Sokkal jobban illik hozzám, mint a királylányos csájnaruha, és esküszöm, soha nem gondoltam volna, hogy egy tervező tényleg ennyire látja bennem a ruhát. Illetve rajtam a leendő ruhát.

Hétfőtől végérvényesen átkértem magam a bűnügyi nyilvántartóhoz, elnökünk jóváhagyta, örülünk.
Szeptembertől A. munka nélkül, nem örülünk.

Ja, és PÉ-kor most először próbálkoztunk teljesen élesben. Eredmény két hét múlva várható :)

Bár nem hiszem, hogy érezhető ez a private-blogolás, de asszem, jobban bejön.